Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


OSHO

Gondolatok OSHO-tól

Egy bolond mindig bízik. Egy bolond minden negatív tapasztalata ellenére folyton csak bízik. Becsapod, ő mégis megbízik benned. Újra becsapod, ő továbbra is megbízik benned. Megint becsapod, és ő még mindig bízik benned. Aztán azt mondod: "ez egy bolond, ez semmiből nem tanul." Az ilyen ember bizalma hihetetlenül nagy - senki meg nem ronthatja.
Légy bolond a taoista értelemben, a zen szellemében. Ne építs falat magad köré a tudásból. Akármilyen élmény ér, hagyd, hogy megtörténjen, azután hagyd magára. Mindig tisztítsd ki az elméd, újra meg újra. Halj meg minden pillanatban a múlt számára, hogy a jelennel, az "itt és most"-tal maradhass, mint egy újszülött csecsemő. Az elején nagyon nehéz dolgod lesz. Mindenki ki fog használni... de hadd tegyék. Szegény fickók... Még ha megtévesztenek is, becsapnak, kirabolnak is... hagyd, hogy megtörténjen, mert az, ami tényleg a tiéd, soha nem lehet másé. Azt, ami valóban a tiéd, senki nem rabolhatja el tőled. Ha nem hagyod, hogy ezek az élethelyzetek beszennyezzenek, akkor megjelenik számodra a lehetőség, hogy legbelül eggyé válj önmagaddal. A lelked mindinkább kikristályosodik.
***
Te nem véletlenül vagy itt. A létnek szüksége van rád. Nélküled a létből hiányozna valami, amit senki más nem képes pótolni. Ez ad neked méltóságot: az egész lét hiányolna, ha nem lennél itt. A csillagok, a Nap, a Hold, a fák, a madarak, a Föld - a világon minden érezné, hogy valahol egy pici vákuum van, és ezt az űrt rajtad kívül senki más nem töltheti be. Az, hogy a léthez tartozol, és hogy a lét szeret téged, hihetetlen örömöt, megelégedettséget ad. Amint megtisztulsz, látod, hogy minden irányból csak hatalmas szeretet árad feléd.
***
Ha megtaláltad az igazságot önmagadban, akkor mindent megtaláltál ebben a világban. Az igazság rajtad keresztül találja meg az útját. Amikor kinyitod a szemed, az igazság nyitja ki szemeit. Amikor behunyod a szemed, az igazság hunyja be szemeit.
Ez egy óriási meditáció. Ha megérted ezt az egyszerű módszert, akkor semmi mást nem kell csinálnod: bármit is cselekszel, azt az igazság teszi. Ha sétálsz, az az igazság; ha alszol, az igazság pihen benned; amikor beszélsz, az igazság beszél belőled; amikor csendben vagy, az igazság hallgat benned.
Ez az egyik legegyszerűbb meditációs technika. Lassan-lassan minden leülepszik benned e képlet szerint, és akkor már semmilyen technikára nincs szükséged. Amikor meggyógyultál, eldobod a meditációt, eldobod a gyógyszert. Akkor már igazságként élsz tovább: elevenen, tündöklőn, megelégedetten, üdvözülten - önmagad dalaként. Egész életed egy szavak nélküli imává, vagy még inkább áhítattá, isteni keggyé, egy olyan szépséggé változik át, ami nem a mi földi világunkhoz tartozik. Életed a túlvilágról a mi világunk sötétségébe hatoló fénysugárrá alakul át.
***
A kreativitás az a minőség, amit a cselekedeteidbe viszel. Ez egyfajta hozzáállás, egy belső megközelítés - egy más szemléletmód... Nem lehet mindenki festőművész - de nincs is erre szükség. Ha mindenki festő lenne, csúnya lenne a világ; nehéz lenne élni benne. És táncos sem lehet mindenki, arra sincs szükség. De mindenki lehet kreatív.
Bármit is csinálsz, ha azt örömmel, szeretettel csinálod, ha cselekedetedet nem pusztán gazdasági megfontolások vezérlik, akkor az kreatív lesz. Ha a cselekedeted képes valamiféle fejlődést elindítani benned, ha növekedni tudsz általa, akkor az spirituális, akkor az kreatív, akkor az isteni.
Minél kreatívabb vagy, annál közelebb kerülsz Istenhez. A világ összes vallása azt állítja, hogy Isten a teremtő. Én nem tudom, hogy ez így van-e vagy sem, egy dolgot viszont tudok: minél kreatívabb vagy, annál inkább istenivé válsz. Amikor a kreativitásod a tetőfokára ér, amikor az egész életed kreatívvá lesz, akkor Istenben élsz. Tehát minden bizonnyal ő a teremtő, mert mindig az alkotó emberek kerültek hozzá a legközelebb.
Szeresd, amit csinálsz. Légy meditatív, amíg csinálod - bármi legyen is az!

***

"A társadalom fél, nagyon fél azoktól, akik ismerik önmagukat. Nekik ugyanis van egyfajta hatalmuk, egyfajta aurájuk és vonzerejük, azaz karizmájuk, ami képes a fiatal, még életteli embereket kiemelni a hagyományos rabságból...
Egy megvilágosodott embert nem lehet rabszolgává tenni. Ez a probléma: őt nem lehet bebörtönözni...
Mindenképpen nehéz befogadni egy olyan géniuszt, aki tud valamit a bensőről, hiszen belőle elkerülhetetlenül felforgató erő lesz. A tömegek nem akarják, hogy háborgassák őket, még akkor sem, ha épp boldogtalanok: mert boldogtalanok ugyan, de hozzá vannak szokva a boldogtalanságukhoz. És így mindenki, aki nem boldogtalan, idegennek tűnik számukra.
A megvilágosodott ember a legnagyobb idegen a világon: úgy tűnik, ő senkihez nem tartozik. Nincs az a szervezet, nincs az a közösség, nincs az a társadalom vagy nemzet, mely korlátok közé szorítaná."

***

"Buddha valóban az egyik legkifejezőbb szót választotta: sunjata. Az angol szó, az angol megfelelője ennek - a semmi - nem ennyire gyönyörű kifejezés.
Ezért változtatom én "semmi-ség"-gé. Hiszen a semmi az nem csak semmi: az minden. Ott vibrál benne mindennek a lehetősége. Minden benne van, tökéletes. Megnyilvánulatlan, de mindent magában rejt.
Előtted is csak a természet van, utánad is csak a természet van... miért kell akkor a közepén ekkora hűhót csinálni? Miért kell a közepén ennyire aggódni, ennyit nyugtalankodni, ennyire nagyravágyónak lenni? Miért ez a kétségbeesés?
Az egész út a semmi-ségből indul, és a semmi-ségben végződik."

***

"Három dolgot kell megjegyezni: a legalacsonyabb szintű szerelem a szex; ez a fizikai szint. A szerelem legmagasabb szintű megnyilvánulása pedig az együttérzés. A szex a szerelem alatt helyezkedik el, az együttérzés pedig fölötte: a szerelem épp középen van. Nagyon kevés ember tudja, hogy mi az a szerelem. Az emberek kilencvenkilenc százaléka sajnos azt hiszi, hogy a szex a szerelem. Pedig nem. A szexualitás állatias. Természetesen ott rejtőzik benne a lehetőség arra, hogy szerelemmé fejlődjön, de az önmagában még nem szerelem, pusztán egy lehetőség... Ha éberré, tudatossá és meditatívvá válsz, akkor a szexualitásodat szerelemmé tudod változtatni. És ha a meditációd teljessé, abszolúttá válik, akkor a szerelem együttérzéssé alakul. A szex a mag, a szerelem a virág, az együttérzés pedig az illat. Buddha definíciója szerint az együttérzés az szerelem plusz meditáció. Amikor a szerelmed nem csupán egy vágy a másik iránt, nem csak egy szükség; amikor szereteted adáson alapul, és nem egy koldus, hanem egy császár szerelme; amikor szerelmed nem követel cserébe semmit, és kész arra, hogy pusztán az adás öröméért adjon - akkor add még hozzá ehhez a meditációt, és a tiszta, valódi illat megjelenik. Ez az együttérzés. Az együttérzés fölött semmi nem áll."

***

"Az elme soha nem lehet intelligens. Csak az elmenélküliség lehet intelligens. Csak az elmenélküliség eredeti és radikális. Csak az elmenélküliség lehet forradalmár, csak az hozhat forradalmi változást.
Az elme egyfajta kábulatban tart. A múlt emlékeivel és a jövő várakozásaival megterhelve éled az életed - a minimumon. Nem a maximumon élsz. Tüzed nem lángol, hanem épp csak parázslik. De amint kezdesz megszabadulni a gondolataidtól - a múlt porától, amit eddig összegyűjtöttél -, tüzed lángra kap; tisztán, világosan, elevenen, fiatalon ég. Egész életed lánggá, egy füst nélküli lánggá változik. Ez az éberség."

***

"A mag nem tudhatja, hogy mi fog történni; a mag soha nem látta még a virágot. És a mag el sem hiszi, hogy ott rejlik benne a gyönyörű virág lehetősége. Hosszú az út, és mindig biztonságosabb inkább el sem indulni rajta, mert az út ismeretlen, és semmit nem lehet garantálni. Ezer és egy veszély leselkedik az úton; csapdák és kelepcék szegélyezik mindenfelé - a mag a kemény maghéjba rejtve biztonságban van. De most tesz egy próbát: összeszedi magát, ledobja magáról a biztonságot jelentő kemény burkot, és elindul. A küzdelem azonnal elkezdődik: a kínlódás a talajjal, a kövekkel, a sziklákkal. És amilyen kemény volt a mag, olyan lágy lesz most a csíra, s a törékeny növényre ezerféle veszély leselkedik.
A mag eddig biztonságban volt, akár ezer évig is biztonságban lett volna - a csíra számára azonban rengeteg a veszély. De a csíra elindul az ismeretlen felé, a nap felé, a fény forrása felé, anélkül, hogy tudná "hová?" és "miért?" Hatalmas keresztet kell cipelnie, de a magot megszállta egy álom, és ezért nekivág az útnak.
Ugyanilyen az ember útja is. Nagyon viszontagságos. Sok bátorság kell hozzá."

***
"Amikor te egyedül vagy, akkor nem egyszerűen egyedül vagy - te magányos vagy. A magány és az egyedüllét között pedig óriási különbség van. Amikor magányos vagy, akkor a másikra gondolsz, hiányolod a másikat. A magányosság egy negatív állapot. Úgy érzed, jobb lenne, ha a másik - a barátod, a feleséged, az anyád, a szerelmed, a férjed - ott lenne. Jobb lenne, ha a másik ott lenne veled... de nincs ott.
A magány a másik hiánya. Az egyedüllét viszont önmagunk jelenléte. Az egyedüllét nagyon pozitív; egy jelenlét, egy túlcsorduló jelenlét. Annyira szétárad a jelenléted, hogy betöltheted vele az egész világegyetemet, és senki másra nincs szükséged."

***

"Az élet, mintha feledékeny volna, folyton önmagát ismétli. Ha nem figyelsz oda, akkor tovább ismétli magát, tovább forog, mint egy kerék. Ezért hívják a buddhisták ezt az élet és halál kerekének - az idő kerekének. Úgy forog, mint egy kerék: a születést halál követi, a halált pedig születés; a szerelmet gyűlölet követi, a gyűlöletet pedig megint szerelem; a siker után kudarc jön, azután megint siker... Csak figyeld meg!
Elég, ha néhány napig valóban odafigyelsz, és feltűnik előtted az egész működési rendszer; a kerék működési rendszere. Egyik nap csodálatos reggelre ébredsz; nagyon boldognak és vidámnak érzed magad - egy másik napon pedig olyan tompa és lehangolt vagy, hogy azon töprengsz, hogyan végezz magaddal. Pedig előző nap még tele voltál élettel, boldogsággal, és mélységes hálát éreztél Isten iránt ezért a hangulatért. Most meg itt siránkozol, és nem látod értelmét annak, hogy tovább élj... És ez egyre csak így megy, és te nem veszed észre ezt a sablont.
Amint meglátod a sablont, ki tudsz ugrani belőle."

***
"A mester feladata pusztán az, hogy az idegösszeomlásodat áttöréssé alakítsa; hogy a letörésből áttörés legyen. A pszichiáter csak úgy-ahogy összetákol; neki ez a feladata. Ő nem azért van, hogy megváltoztasson téged. Az átalakuláshoz meta-pszichológiára, a buddhák pszichológiájára lesz szükséged.
A legnagyobb kaland az életben az, amikor tudatosan átélsz egy összeomlást. Ugyanakkor ez a legnagyobb kockázat is egyben, hiszen senki nem garantálhatja, hogy valóban áttörés lesz belőle. Az lesz belőle, de ezeket a dolgokat nem lehet garantálni. A káosz benned az ősidőkből származik: sok-sok életen keresztül veled van már; átláthatatlan, sűrű káosz - szinte egy önálló világegyetem. Ezért amikor először meglátod és belekerülsz, persze, hogy veszélyben érzed magad. Ám anélkül, hogy szembenéznél ezzel a veszéllyel, sosem válhatsz teljessé, egy és oszthatatlan egyéniséggé. A zen, vagyis a meditáció az, ami segít kiegyensúlyozottan, összeszedetten és éberen átjutni a káoszon, a lélek éjsötétjén.
A hajnal nincs messze - de mielőtt eljutsz a hajnalhoz, keresztül kell menned a sötét éjszakán is. És ahogy a hajnal egyre közeledik, az éj egyre sötétebbé válik."

***

"Amikor megnyílsz a Legvégső számára, az azon nyomban beléd áramlik. Többé nem közönséges emberi lény vagy - túlléptél önmagadon. Most te is azt látod, amit az egész világegyetem lát. Többé nem vagy különálló: megtaláltad a forrást. A mindennapi életben az emberek mind forrás nélkül élnek, és fogalmuk sincs róla, hogy szívük honnan kapja az energiát, hogy ki az, aki lélegzik bennük, és hogy ereikben az élet nektárja kering. Ez nem a test, nem az elme - ez minden kettősségen túl van. Úgy hívják: bhágavat - a bhágavat a tíz fő irányban... Benső lényed, amikor megnyílik, először két irányt észlel: a magasságot és a mélységet. Aztán lassanként, amint e két irány megszilárdul benned, érzékelni kezded magad körül a másik nyolc irányt is, és szétáradsz feléjük is.
Amint elérsz ahhoz a ponthoz, ahol a mélység és magasság találkozik benned, láthatod magad körül az univerzum minden távoli zugát. Akkor tudatod mind a tíz irányba szétárad - az út azonban mindig egy volt."

***

"Egy zen mester nem pusztán tanító. A vallásokban csupán tanítók vannak, akik olyan dolgokat tanítanak neked, amikről semmit nem tudsz, és azt kérik, hogy higgy nekik, mert azokat a tapasztalatokat lehetetlen az objektív valóságban megmutatni. De a tanító maga sem ismeri, amiről beszél; ő is csupán elhitte, amit hallott, és most átadja a hitét másoknak. A zen nem a hívők világa. Nem a hívőkhöz, hanem azokhoz a bátor lelkekhez szól, akik képesek eldobni maguktól minden hitet és hitetlenséget, minden kétséget és érvet, vagyis az elmét, és egyszerűen csak belépnek korlátok nélküli puszta lényükbe.
Ez azonban mérhetetlen változásokat hoz majd. Ezért mondom mindig, hogy amíg mások csak a filozófiával foglalkoznak, addig a zen a metamorfózissal, a valódi átváltozással törődik. Ez igazi alkímia: rozsdás vaslényedből aranyat varázsol. De nyelvezetét nem érvekkel és intellektuális elmével, hanem szerető szívvel kell megértened. Vagy egyszerűen csak hallgasd úgy, mint a madarak énekét, nem törődve azzal, hogy vajon igaz-e vagy sem. És egyszer csak elérkezik a pillanat, amikor hirtelen meglátod azt, ami egész életed során
elkerülte a figyelmedet. Amit Buddha "nyolcvannégyezer ajtó"-nak nevezett - hirtelen feltárul."

***

"A konfliktus az emberben van. Ha ott nem oldjuk fel, akkor máshol sem tudjuk feloldani. A politika benned van: elméd két része között zajlik.
Egy nagyon kicsiny híd köti csak össze őket. Ha ez a híd egy baleset folytán - egy pszichikai probléma vagy valamilyen hasonló ok miatt - leomlik, akkor a személyiség meghasad, és egy helyett két személy lesz belőled; létrejön a skizofrénia, más néven a tudathasadás jelensége. Ha az összekötő híd megszakad - és az a híd nagyon sérülékeny -, akkor kettéhasadsz, és úgy viselkedsz, mintha két különböző személy lennél. Reggel még tele vagy szeretettel és elbűvölő vagy, estére meg már mogorva és dühös leszel; egy másik ember lettél. Nem emlékszel a reggeli önmagadra... hogyan is emlékezhetnél? Akkor egy másik elme irányított - így válik ketté egy személyiség. Ha ezt a hidat annyira megerősíted, hogy a két elme többé már nem kettő, hanem eggyé vált, akkor megjelenik a belső egyesülés és kikristályosodás. Amit George Gurdjieff lényünk kikristályosításának nevezett, az nem más, mint ennek a két elmének az egyesülése: a belső férfi és nő, a jin és jang, a jobb és bal, a logikus és illogikus, Platón és Arisztotelész találkozása."
***
"Ha nem dobod el a személyiségedet, akkor nem találhatod meg az egyéniségedet. Az egyéniségedet a léttől kapod, a személyiséget pedig a társadalom akasztja a nyakadba. A személyiség által illeszkedsz be a társadalomba.
A társadalom nem képes tolerálni az egyéniséget, mert egy egyéniség nem követi őt birkaként. Az egyéniség minősége az oroszlánéhoz hasonló: az oroszlán egyedül jár. A birkák mindig tömegben élnek; abban bíznak, hogy a tömegben otthonra találnak. A tömegben az ember mindig nagyobb biztonságban és védettségben érzi magát. Ha megtámadnak, a tömegben könnyebben megvéded magad. De egyedül? Csak az oroszlánok járnak egyedül.
Pedig mindegyikőtök oroszlánnak születik, csakhogy a társadalmi beidegződések teljesen átprogramozzák az elmédet, és végül birka lesz belőled. Kapsz egy személyiséget; egy kényelmes, kedves, szófogadó és nagyon kötelességtudó személyiséget.
A társadalomnak rabszolgákra van szüksége, nem pedig olyan emberekre, akik a szabadság feltétel nélküli elkötelezettjei. A társadalomnak azért van szüksége rabszolgákra, mert az őt irányító összes érdekszövetkezet
engedelmességet követel."

***

        "Amit meditációval csak lassan, nagyon lassan érsz el, azt a mester egy jól időzített, váratlan üvöltéssel... mondjuk egy olyan helyzetben, amikor a tanítvány épp kérdez valamit, és erre a mester hirtelen felugrik és üvölt egyet, vagy megüti, vagy kidobja az ajtón a kérdezőt, vagy ráugrik... Ezt a módszert nem ismerték azelőtt. Ez kizárólag Ma Cu kreatív zsenialitásának köszönhető, és Ma Cu segítségével sokan megvilágosodtak.
        A látvány néha igazán nevetségesnek tűnik: Ma Cu kihajít egy embert az ablakon a második emeletről, pedig a szerencsétlen csak azt kérdezte, hogy min meditáljon. És Ma Cu nem csak hogy kidobja, de még utána is ugrik, egyenesen a mellkasára, és onnan kérdezi:
        - Érted már?
        - Igen! - feleli szegény fickó, hiszen ha azt mondja "nem", talán még jól fel is pofozza, vagy tudja az ég, mi történik még. Ez is épp elég - több bordája összetört, és Ma Cu mellkasán ülve azt kérdezi: "Érted már?!"
        És minden bizonnyal megértette, mert annyira hirtelen, annyira váratlanul jött, mint derült égből a villámcsapás - egyébként sosem értette volna meg."
***
"A Mindenség energiája birtokba vesz téged. Megszáll téged; te nem vagy többé - csak a mindenség van. Ebben a pillanatban, amint a csend beléd hatol, képes vagy megérteni a csend jelentőségét, mert ez ugyanaz a csend, amit Gautam Buddha is megtapasztalt. Ez ugyanaz a csend, amit Csuang Cu, vagy Bodhidharma, vagy Nanszen... A csend íze ugyanaz. Az idő változik, a világ folyton átalakul, de a csend élménye, az öröm, amit magával hoz, ugyanaz marad. Ez az egyetlen olyan dolog, amiben megbízhatsz; az egyetlen olyan dolog, ami sosem hal meg. Egyedül ezt tekintheted valódi lényednek."
***
"A gyermek csak akkor válhat tudatossá, ha elmúlt életében elég sokat meditált, és így elég meditatív energiát gyűjtött ahhoz, hogy megbirkózzon a sötétséggel, mely a halállal érkezik. A halállal az ember egyszerűen elvész az önfeledés ködében, aztán egyszer csak talál egy új anyaméhet, és teljesen elfelejti korábbi testét. A folytonosság megtörik. Ez a sötétség, ez az eszméletvesztés üt rést a folytonosságon.
Keleten rengeteget dolgoztak azon, hogy áttörjék ezeket a korlátokat, és tízezer év munkája nem volt hiábavaló. Mindenki képes behatolni előző életébe, akár több előző életébe is. Ehhez azonban két okból is mélyebbre kell merülnöd a meditációban: anélkül, hogy mélyebbre hatolnál, nem találhatod meg egy korábbi élet kapuját; másodszor pedig azért kell mélyre merülnöd, mert ha megtalálod egy másik élet kapuját, akkor óriási eseményáradat önti el az elmédet.
Elviselni pedig egy életet is épp elég nehéz...

***

"A zen szerint, ha eldobod a tudást - és ebben a tudásba mindent beleértek: a nevedet, az identitásodat, mindent, mert ezeket másoktól kaptad -, ha mindent eldobsz, amit másoktól kaptál, akkor lényed egy teljesen más minőséget nyer: az ártatlanságot. Ez a személyed, a személyiséged keresztre feszítése lesz, melyet majd az ártatlanságod feltámadása követ. Újra gyermekké válsz; újjászületsz."
***
"Az egyetlen különbség álom és valóság között az, hogy a valóság megengedi neked, hogy kételkedj, az álom azonban nem...
Számomra a kételkedés képessége az emberiség egyik legnagyobb áldása. A vallások az ember ellen vannak, hiszen a kételkedés gyökereit igyekeznek elvágni, és ennek megvan az oka: azt akarják, hogy az emberek higgyenek az általuk prédikált illúziókban...
Miért ragaszkodtak az olyan emberek, mint Gautam Buddha annyira ahhoz, hogy az egész létezés - saját szemtanú önvalódat, saját tudatosságodat kivéve - csak egy szappanbuborék, melynek anyaga az álom? Ők nem azt mondják, hogy ezek a fák egyáltalán nem is léteznek. Nem azt mondják, hogy ezek az oszlopok nincsenek itt. Ne értsd félre őket az "illúzió" szó miatt... A máját illúziónak fordították, de ez nem a megfelelő szó. Az illúzió nem létezik. a valóság létezik. A májá pedig épp a kettő között van: szinte létezik. Ami a mindennapi tevékenységeket illeti, valóságnak lehet tekinteni. Csak a legvégső értelemben, csak megvilágosodott tudatod magasságából válik valótlanná és illuzórikussá."

***
        "A zen módszere: a befejezetlen beszéd, a befejezetlen válasz. Ezt jól értsd meg, mert ez egy rendkívül fontos módszer. Ha befejezetlenül hagyod a mondatot, azzal lehetőséget adsz a hallgatónak, hogy ő maga fejezze be a történetet. A zen csak befejezetlen választ ad. A mester csupán az irányt adja meg... Mire eléred a határt, tudni fogod, mi az, ami megmarad. Tehát ha intellektuálisan akarod megérteni a zent, akkor kudarcot fogsz vallani. Ez nem válasz a kérdésre; ez annál sokkal több. Valami, ami magát a valóságot mutatja meg... A buddha-természet nem valami távoli dolog - maga a tudatod a buddha-természet. Tudatod pedig szemtanúja lehet ezeknek a dolgoknak, melyek a világot alkotják. Akár az egész világ véget érhet, de a tükör - a tudat - változatlan marad; csak most a semmit tükrözi vissza."

Osho

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Acheter Cialis 20mg Kelemenda

(Kelemenda, 2019.10.14 13:57)

Prezzo Cialis In Italia Canadian Viagara [url=http://catabs.com]priligy dapoxetina comprar[/url] Levitra Professional 20 Mg Cialis Acheter Forum Generic Progesterone Without Dr Approval